335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet


az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről

    Megjegyzés: A 335/2009. (XII. 29.) Korm. Rendelet és a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendeletek új szabályozást tartalmaznak: A fogyatékos személyeket megillető adókedvezmény igénybevételéhez 2010. január 1-jétől ezen rendeletekben foglaltak szerint kell az igazolásokat beszerezni. (dr. Nagy Sándor)

A Kormány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 26. pontja alapján - súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek kell tekinteni azt a személyt, aki - a 2. §-ban meghatározott feltételek alkalmazásával - a Mellékletben meghatározott betegségek valamelyikében szenved vagy a Mellékletben meghatározott valamely fogyatékossággal él, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapításra került.

(2) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - jogosult az a személy is, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították.

2. § (1) A Melléklet 1. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 60 dB felett van.

(2) A Melléklet 2. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, akinek intelligencia kvóciense a 70-es értéket nem éri el olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard deviációja 15.

(3) A Melléklet 3. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg,

    a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval

      aa) mindkét szemén legfeljebb 5/70,
      ab) az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat, vagy
      ac) az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik,

    b) akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy

    c) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.

A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Az adókedvezményre az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

(4) A Melléklet 4. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, aki önerőből tömegközlekedési eszközt igénybe venni nem képes, mert a tömegközlekedési eszközök megállóhelyének megközelítése, a járműre történő fel- és leszállás, a szokásos méretű kézipoggyász vitele, a lépcsőn szokásos módon történő fel- és lelépkedés számára rendkívüli nehézséget vagy megoldhatatlan feladatot jelent, és/vagy

    a) tartós állásra, fogódzkodásra, kapaszkodásra nem képes, illetve

    b) testközeli és testtávoli segédeszközök (például kerekesszék, lépcsőlift, lépcsőmászó szerkezet, személyemelő, kádbeemelő, művégtag, járógép, két mankó vagy bot, gördülő járóka vagy járókeret) állandó, szükségszerű használatára rászorul.

(5) A Melléklet 4. pontja alkalmazásában:

    a) végtaghiány: a kézfej, illetve a lábfej vagy a feletti részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési rendellenesség következtében fennálló hiánya;

    b) végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50%-os mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz;

    c) végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag használatát legalább 50%-os mértékben korlátozzák;

    d) a gerincoszlop elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyek a járást, a teherhordást legalább 50%-os mértékben tartósan nehezítik;

    e) vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet legalább 50%-os mértékben korlátozó hatásuk van;

    f) a központi idegrendszer károsodásai: olyan károsodások, amelyek legalább 50%-os mértékű mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon.

3. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 1-2. §-a, valamint 3. § (3) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az e rendelet 1-2. §-ában foglaltakat a 2010. január 1-jétől keletkezett jövedelmek tekintetében kell alkalmazni.

(4) A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet 5. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

(5) Az előirányzat terhére teljesített kifizetésnek kell tekinteni a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti engedélyesnek az egyetemes szolgáltatási árrésen elért, a külön jogszabályban meghatározott szinthez képesti többlet terhére a rászoruló lakossági villamosenergia-fogyasztókat támogató alapítvány, illetve kiemelkedően közhasznú szervezet javára teljesített befizetéseit.

Melléklet a 335/2009. (XII. 29.) Korm. Rendelethez


Súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek és fogyatékosságok (Csak látássérültekre vonatkoztatva)

Betegségcsoport megnevezése

Betegség BNO kódja

Betegség megnevezése

3. Látási fogyatékos

H54

Vakság és csökkentlátás

 

H540

Vakság mindkét szemen

 

H541

Egyik szem vaksága, csökkentlátás a másik szemen

 

H542

Csökkentlátás mindkét szemen

 

H543

Nem osztályozott látásvesztés mindkét szemen



Dr. Nagy Sándor

Vissza a Jogszabályokhoz