Alapszabályunk
Jelen okirat a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Pk.T.62.880/2004. szám alatt nyilvántartásba vett Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete 2004. április 15. napján aláírt, majd 2004. május 17. napján, 2007. március 26. napján, 2007. szeptember 3. napján, 2010. március 1. napján módosított Alapszabályának a 2010. október 12. napján tartott közgyűlés által meghozott határozattal egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövegét tartalmazza.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.) Az Egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete 2.) Az Egyesület székhelye: 9023 Győr, Bartók Béla út 23. földszint 4. 3.) Az Egyesület működési területe: Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe 4.) A Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete (a továbbiakban: egyesület) olyan önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amely a célkitűzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint működik. 5.) Az Egyesület jogi személy, saját nevében jogokat és kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhető.
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE 1.) Az Egyesület célja, hogy ellássa a működési területén élő vakok és gyengénlátók egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson számukra az érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket. 2.) Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban való végrehajtására, a célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja. E tevékenység folytatását kiemelkedően közhasznú szervezet formájában végzi. 3.) Az Egyesület elsősorban a működési területén élő vak, vagy gyengénlátó (a továbbiakban együtt: Látássérült) személyek érdekeinek védelmét és képviseletét, életviteli nehézségeik és problémáikkal kapcsolatos ügyek intézését vállalja, nevesítve:
4.) Az Egyesület céljai megvalósítása végett a működési területén élő Látássérültek érdekében - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. Évi CLVI. törvény 26. § c) pontja 1., 2., 4., 5., 11. és 18. Alpontjaiban meghatározott alábbi tevékenységet végzi:
5.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében:
6.) Az Egyesület - céljai megvalósítása érdekében - együttműködésre törekszik:
7.) Az Egyesület alapszabályában is kinyilvánítja, hogy érdekelt abban, hogy a Látássérültekkel foglalkozó állami és önkormányzati intézmények, társadalmi szervezetek és alapítványok országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek és ahhoz maga is csatlakozik. 8.) Az egyesületi célok és feladatok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a tagok önkéntes kezdeményezésére az Egyesületen belül kistérségi érdekvédelmi csoportok hozhatók létre és működtethetők. 9.) Az Egyesület pártoktól és más politikai szervezetektől független, azoktól támogatást nem kér és nem is fogad el, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat. 10.) Az Egyesület céljai megvalósításával az 1990. évi LXV. törvény 8. § és az 1993. évi III. törvény 58., 58/A., és 63/C. §-aiban meghatározott önkormányzati feladatokat is felvállal.
11.) Az Egyesület köteles a szolgáltatásait bárki számára hozzáférhetővé tenni. Az Egyesület kiemelt figyelmet fordít arra, hogy közhasznú szolgáltatásait a működési területén élő más fogyatékos személyek is igénybe tudják venni. 12.) Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület Elnöksége összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. A kérelmezők az Elnökség által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétől függő mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatásokhoz. 13.) Az Egyesület egyes szolgáltatásainak igénybevételére jogosult pályázatot kiírni. A pályázati kiírásokat az Egyesület működési területén megjelenő napi- vagy hetilapban köteles közzétenni. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a megpályázott szolgáltatások igénybevételére benyújtott pályázatok elbírálásánál az Elnökség milyen szempontok alapján hoz döntést. A pályázat eredményéről a pályázókat a meghirdetett módon és névre szóló levélben kell értesíteni.
III. AZ EGYESÜLET TAGJAI ÉS JOGÁLLÁSUK 1.) Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.
Tagfelvétel szempontjából az a személy, akinek látáscsökkenése Masche-táblázat szerint a 67%-ot eléri vagy meghaladja, de a 95%-ot nem éri el, gyengénlátó, az pedig, akinek látáscsökkenése a 95%-ot eléri vagy azt meghaladja, vaknak minősül. 2.) A tagot írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnök veszi fel, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja. Az a) pontban megjelölt személy a kérelemhez mellékelni köteles szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolását a látáscsökkenés mértékéről, vagy a vakok személyi járadékának folyósításáról, illetve a látásfogyatékosságot megállapító, a fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat másolatát. A b) pontban megjelölt nem természetes személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek működését és képviseleti jogosultságát igazolják. 3.) A tagok jogai:
4.) A tagok kötelességei:
5.) Az egyesületi tagsági viszony megszűnik:
6.) Bármely tag az egyesületi tagságát indokolás nélkül az Egyesületből történő kilépésre irányuló írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ezen nyilatkozatot a tag joghatályosan az Elnöknek címezve teheti meg. Az Elnök a kilépési nyilatkozat kézhezvételével egyidejűleg törli a tagot a tagnyilvántartásából. 7.) Az Elnökség azt a tagot, aki az alapszabály III. 4.) pont c) alpontja szerint meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét 1 évnél hosszabb időn át nem teljesíti, illetve elmulasztja, és ennek írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget, határozatával törli az Egyesület tagjainak sorából. 8.) Az Elnökség határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, tagsági jogviszonyából eredő jogosultságát az Egyesület kárára visszaélve gyakorolja, így különösen: ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A kizárási eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előadására és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. Amennyiben az érintett tag ezen lehetőséggel nem él, a kizárási eljárás távollétében és a rendelkezésre álló adatok alapján befejezhető. 9.) Az Elnök a tag elhalálozásáról, a tag cselekvőképtelenné válásáról történt tudomásszerzést követően az elhunyt vagy a cselekvőképtelenné vált tagot az Egyesület tagnyilvántartásából törli. 10.) A törlést vagy kizárást kimondó határozat ellen az érintett tag 15 napon belül halasztó hatályú panasszal élhet az Egyesület Közgyűléséhez. 11.) Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes Megyei Bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE A) A KÖZGYŰLÉS 1.) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, melyen az Egyesület rendes és pártoló tagjai jogosultak részt venni. 2.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
3.) A Közgyűlést évenként egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). 5.) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha
6.) A Közgyűlés összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni. Az Elnök a Közgyűlés ülését írásban, az ülést megelőző legalább 15 nappal korábban a tagok részére kiküldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval köteles összehívni. A Közgyűlés üléseinek tervezett időpontjáról és napirendjéről szóló értesítőt az Elnökség köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, hirdetőfüzet kifüggesztésével nyilvánosságra hozni. 7.) A Közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet, szavazati joggal azonban csak az Egyesület rendes tagjai rendelkeznek. 8.) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az Egyesület rendes tagjainak több mint fele, azaz 50 % plusz 1 fő jelen van. 9.) Amennyiben a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél órával későbbi időpontra is összehívható. Az új időpontot az eredeti meghívóban meg kell jelölni. Az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni az ismételt közgyűlés körülményeit: időpontját, helyszínét, és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes a Közgyűlés. 10.) A Közgyűlésen a határozatokat a szavazásra jogosult tagok - ha jogszabály, alapszabály vagy más belső szabályzat másképp nem rendelkezik - egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, szavazategyenlőség esetén az elnök a szavazás megismétlését rendeli el. Abban az esetben, ha a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlésen csupán két tag van jelen, határozat csak e két tag egyhangú szavazatával hozható. Amennyiben a Közgyűlés olyan súlyú kérdésben kíván dönteni, amely a jelenlévő tagok egyenkénti szavazatát igényli, a levezető elnök e kérdésben elrendelheti a név szerinti szavazást. Titkos szavazással kell megválasztani az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait. A jelenlévő tagok kétharmados arányú szavazatával kell elfogadni az Alapszabályt, illetve annak módosítását, az Egyesület feloszlását, vagy más egyesülettel történő egyesülését, szövetségbe való belépést vagy abból kiválását kimondó határozatot. 11.) A Közgyűlés üléséről az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti íveket, az írásbeli előterjesztéseket. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által megválasztott levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti. A Közgyűlésen hozott határozatokról az Elnökség folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot a levezető elnök és a két hitelesítő tag hitelesíti. 12.) Az Elnök köteles a Közgyűlés határozatait az Egyesület székhelyén a meghozatalukat követően 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozni, ezzel egyidejűleg az érdekelt személyekkel írásban is közölni.
B) AZ ELNÖKSÉG 1.) Az Egyesület ügyintéző testületi szerve az Elnökség, amely Elnökből, Alelnökből és további három rendes elnökségi tagból álló, összesen öt (5) fős testület. Az Elnökséget a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül öt év időtartamra titkos szavazással választja meg. A közgyűlés az elnökségbe két póttagot is választ, akik - az elnökség által meghatározott sorrendben - a kiesett elnökségi tagok helyén, e személyek elnökségi tagságának megszűnése napjával az elnökség mandátumának lejártáig az elnökség rendes tagjai lesznek. Az elnökség póttagjai mindaddig, míg az elnökség rendes tagjává nem válnak, az elnökség ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a soron következő Közgyűlésen köteles beszámolni. Az Elnökség tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, melynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a Közgyűlés évente a költségvetés részeként előre határozza meg. A közgyűlés az egyesület Elnökének 2007. szeptember 3. napjától számított 5 év határozott időre Szakály Melinda 9330 Kapuvár, Alsómező utca 61. szám alatti lakost választotta meg. Az Egyesület Alelnöke 2010. március 1. napjától 2012. szeptember 3. napjáig terjedő határozott időre Nagy Imréné 9300 Csorna, Ady Endre utca 3. szám alatti egyesületi tag. A közgyűlés az elnökség további három rendes tagjának az alábbi személyeket választotta meg szintén 2007. március 26. napjától számított 5 év határozott időre: Balla László 9400 Sopron, Pozsony utca 55. szám alatti lakos, Fördős Jánosné 9154 Mosonszentmiklós. Felszabadulás utca 13. szám alatti lakos, Holkovics Ferencné 9028 Győr, József Attila utca 112. szám alatti lakos Az elnökség póttagjai 2007. március 26. napjától számított 5 év határozott időre: Megyesi Zsuzsanna 9400 Sopron, Pócsi utca 26. szám alatti lakos, Keszler Miklósné 9231 Máriakálnok, Rákóczi Ferenc utca 80. szám alatti lakos 2.) Az Elnökség feladata:
3.) Az Elnökség biztosítja az Egyesületnek az alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az alapszabályban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Elnök útján gondoskodik azok biztosításáról. Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, mint adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel. Az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a Közgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek. 4.) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Az Elnökség ülését az Elnök írásban, az ülést megelőzően legalább öt nappal korábban közölt meghívóval hívja össze, a napirend megjelölésével. Az Elnökség üléseinek tervezett időpontjáról és napirendjéről szóló értesítőt az Elnök köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára is kifüggeszteni, ily módon nyilvánosságra hozni. 5.) Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az érintett személy felszólalhat, szavazati joguk azonban csak az Elnökség tagjainak van. Az elnökségi ülések nyilvánossága kizárólag a személyiségi jogok és az adatvédelem érdekében korlátozható. 6.) Az Elnökség határozatképes, ha az ülésén tagjainak több mint a fele részt vesz. Határozatait nyílt szavazás útján, egyszerű szavazattöbbséggel hozza. 7.) Az Elnökség üléséről az ülést követő nyolc napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell:
Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket. Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az Elnök, illetve egy elnökségi tag hitelesíti. Az Elnökség az általa hozott határozatot az Egyesület székhelyén a meghozatalát követően 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg az érdekelt személlyel írásban is közli. Az Elnökség az általa hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya, a határozatot ellenző személye egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és egy elnökségi tag hitelesíti. 8.) Az Elnökségi tagság megszűnik:
Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az elnökségi tagsági kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén, vagy a Közgyűlés bizalmatlansági indítványa alapján. A tag visszahívására a Közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 9.) Az Elnökség és a Közgyűlés határozathozatalában - összeférhetetlenség miatt - nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §. b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 10.) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Nem lehet az Elnökség tagja az a személy, aki az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
C) FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 1.) A Közgyűlés az Egyesület tevékenységének ellenőrzésére öt év időtartamára titkos szavazással háromtagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. A Felügyelő Bizottság első ülésén megállapítja ügyrendjét, illetőleg tagjai közül elnököt választ. A Közgyűlés a Felügyelő Bizottság tagjainak 2010. október 12. napjától számított 5 év határozott időtartamra Györgyiné Németh Róza 9022 Győr, Móricz Zsigmond rakpart 4. szám alatti lakost, Budavári László 9028 Győr, Lovas u. 2. szám alatti lakost és Bakk Ferenc 9028 Győr, Lovas u. 5. szám alatti lakost választotta meg 2.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
A Felügyelő Bizottság tagjainak összeférhetetlenségére egyebekben az alapszabály IV. C) 10. pontjának rendelkezései az irányadóak. 3.) A Felügyelő Bizottság ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Felügyelő Bizottság üléseit a felügyelő bizottság elnöke jogosult összehívni a tagoknak címzett, az ülés tervezett napirendjét is tartalmazó írásbeli meghívó útján. A meghívók elküldése és az ülés időpontja között legalább 5 napnak kell eltelnie. Az elnök köteles a Felügyelő Bizottságot összehívni, ha azt bármely felügyelő bizottsági tag az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi. 4.) A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van. A felügyelő bizottság valamennyi határozatát, döntését a jelen lévő tagok egyhangú szavazatával hozza. 5.) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az Elnökségtől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A bizottság munkájáról évente jelentést tesz az egyesület közgyűlésének. A Felügyelő Bizottság a feladatai ellátása érdekében szükség esetén jogosult külső szakértő, illetve szakértői testület bevonására is. 6.) A Felügyelő Bizottság elnöke és bármely tagja az egyesület elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. 7.) A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
A Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. V. KÉPVISELET 1.) Az Egyesületet az Elnök képviseli a bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben, esetenként vagy az ügyek meghatározott részére nézve azonban képviseleti jogát az Egyesület munkatársára vagy külső harmadik személyre írásbeli meghatalmazással átruházhatja. 2.) Az Elnök feladata:
3.) Az Elnök tartós akadályoztatása esetén jogkörében az Alelnök jár el. Az Alelnök feladata az Elnök hatáskörébe tartozó szervezési, döntési feladatok előkészítése, az Elnök hatékony munkavégzésének elősegítése. Az Alelnök rendes tagja az Elnökségnek
VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA 1.) Az Egyesület saját vagyonával a vonatkozó pénzügyi rendelkezések alapján a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. 2.) Az Egyesület tartozásaiért teljes vagyonával felel, a tagok saját vagyonukkal nem felelnek az egyesület tartozásaiért. 3.) Az Egyesület vagyona az alábbi bevételeiből képződik:
4.) Az Egyesület évente képződő vagyona az egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel. 5.) Az Egyesület költségei:
6.) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 7.) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. 8.) Az Egyesület vállalkozói tevékenységi körébe tartozhat a TEÁOR'08 besorolása szerint különösen az alábbi tevékenységek folytatása: 85.59'08 M.n.s. egyéb oktatás 88.99'08 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 9.) Az Egyesület:
10.) Az Egyesületnek az alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. VII. BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK 1.) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. Az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel fogadja el. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. 2.) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
3.) Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület a közhasznúsági jelentését, valamint gazdálkodásának legfontosabb adatait az Egyesület internetes oldalán, valamint az APEH honlapján köteles nyilvánosságra hozni.
VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1.) Az Egyesület megszűnik ha:
2.) A feloszlással történő megszűnés esetén a vagyonról a közgyűlés határoz. 3.) Az Egyesület feloszlása, feloszlatása esetén a vagyont az alapszabály II. 1.) pontjában megjelölt célhoz hasonló közérdekű célra kell fordítani.
Győr, 2010. október 12.
 |