Esélyegyenlőség a felsőoktatásban
Az Oktatási Minisztérium
a 2002-2003-as tanévtől kezdődően rendeletben tette
kötelezővé a fogyatékos hallgatók esélyegyenlőségének
biztosítását a felsőoktatási intézmények számára.
Lezárva:
1999. május 31. Hatályos: 2006. II. 22.
29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók
tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító
feltételekről
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban:
Ftv.) 74. §-a (1) bekezdésének o) pontjában foglalt felhatalmazás
alapján a következőket rendelem el:
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a Magyar Köztársaság területén működő, az Ftv. 1. számú
mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményekre (a továbbiakban:
felsőoktatási intézmények), valamint
b) a felsőoktatási intézményekkel hallgatói jogviszonyban álló
személyekre.
(2) A rendelet hatálya csak kifejezett rendelkezés esetén terjed
ki a felsőoktatási intézményekbe felvételre jelentkező személyekre
(a továbbiakban: jelentkező).
(3) E rendelet alkalmazásában fogyatékossággal élő hallgató (a
továbbiakban: fogyatékos hallgató), aki a fogyatékos személyek
jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény 4. § a) pontja szerint érzékszervi - így különösen látás-,
hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben
vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában
számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a
társadalmi életben való aktív részvétel során, valamint a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-ában és a 121.
§-ában megfogalmazott beszéd-, illetve más fogyatékos.
2. §
(1) A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők, valamint a
felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató fogyatékos
hallgatók a fogyatékosságukra való tekintettel a 4. § szerinti
szakvélemény alapján kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi
kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy
teljes felmentésre, vagy annak más módon történő teljesítésére,
valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra.
(2) Amennyiben a fogyatékossággal élő jelentkező a felsőoktatási
intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló
269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9.§ (10) bekezdése alapján, az
érettségi, illetve a felvételi vizsgán kedvezményben részesült, azt
részére a tanulmányok folytatása során is biztosítani kell.
3. §
A fogyatékos hallgatók esélyegyenlőségének biztosítását
elősegítő intézményi szabályzat (a továbbiakban: szabályzat)
kötelezően tartalmazza a következőket:
a) a fogyatékos hallgatók segítését intézményi részről irányító
koordinátor feladatait, megbízásának rendjét, valamint a
segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmek
elbírálását végző legalább 3 tagú bizottság kijelölésének rendjét;
b) a fogyatékosság típusa és mértéke szerint az intézmény által
biztosított technikai és személyi segítségeket, illetve az egyes
szolgáltatások igénybevételére és térítésére vonatkozó szabályokat;
c) az engedélyezett, de az intézmény által nem biztosított
személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat;
d) a speciális jegyzetet, illetve jegyzetet helyettesítő más
felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és
jegyzettámogatás felhasználására vonatkozó szabályokat.
4. §
A fogyatékos hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét
szakvéleménnyel igazolja. A fogyatékosság megállapítására vonatkozó
szabályokat e rendelet melléklete tartalmazza.
5. §
(1) A fogyatékos hallgatók felmentésére, segítésére irányuló
kérelmet a szabályzatban meghatározott bizottság bírálja el, melynek
állandó tagja az e rendelet13. § (1) bekezdése szerinti feladatokra
kijelölt koordinátor.
(2) A fogyatékos hallgatók a bizottság határozata ellen a
kézhezvételtől számított 8 napon belül fellebbezéssel fordulhatnak a
felsőoktatási intézmény vezetőjéhez.
(3) A fellebbezéssel kapcsolatos döntésről a hallgatókat 15 napon
belül értesíteni kell.
6. §
A felsőoktatási intézmény intézményi tanácsa a fogyatékos
hallgatók esetében az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában a
képesítési követelményektől részben eltérő további képzési,
tanulmányi és vizsgakövetelményeket is meghatározhat. A fogyatékos
hallgatókat megillető tanulmányi és vizsgakedvezményeket -
figyelembe véve a fogyatékosság típusát, az érettségi
vizsgaszabályzat szerint biztosított kedvezményeket, valamint az
adott szak, illetve akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú
szakképzés képesítési, illetve szakmai követelményeit - a tanulmányi
és vizsgaszabályzat írja le.
7. §
(1) Az egyes fogyatékossági területeken a (2) bekezdés és a 8-11.
§ szerinti esélyegyenlőséget biztosító feltételekkel és
kedvezményekkel élhet a fogyatékos hallgató.
(2)
Mozgáskorlátozott hallgató esetében [...]
8. §
Hallássérült hallgató (siket, nagyothalló) esetében [...]
9. §
Látássérült hallgató (vak, gyengénlátó) esetében
a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét,
illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök
használatát biztosítani kell,
b) aki már előző tanulmányai során is tanult idegen nyelvet, de
fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú
nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges
felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól,
c) a fogyatékossága miatt a gyakorlati követelmények teljesítése
alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények
teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével
helyettesíthető,
d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok
alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető,
e) a kérdések, tételek, hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy
nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást,
személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók
esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési
időt kell biztosítani.
10. §
Beszéd- és más fogyatékos hallgatók (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)
[...]
11. §
(1) A felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem
fogyatékos hallgatók esetében megállapított időtartam legfeljebb
30%-áig terjedhet.
(2) A fogyatékos hallgató kérelmére, az 5. § (1) bekezdés
szerinti bizottság az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot
meghaladó mértékben engedélyezheti hosszabb felkészülési idő
igénybevételét.
12. §
(1) A fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítésére a
felsőoktatási intézmény vezetője koordinátort jelöl ki.
(2) Az intézmény vezetője évenként gondoskodik arról, hogy a
fogyatékos hallgatók a koordinátor munkáját véleményezzék, és annak
eredményét a koordinátor kijelölésénél figyelembe veszi.
13. §
(1) A koordinátor feladata:
a) a fogyatékos hallgatók által benyújtott felmentési kérelmek
elbírálását végző bizottság munkájában való részvétel,
b) a fogyatékos hallgatókkal, azok személyes segítőivel, valamint
a felsőoktatási intézmény hallgatóival való kapcsolattartás,
c) a fogyatékos hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható
segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi
időszakban a fogyatékos hallgatók általigényelt konzultációs
lehetőségek megszervezése,
d) a fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló
normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges
tárgyi eszközök beszerzésére történő javaslattétel,
e) a fogyatékos hallgatók létszámának folyamatos és az
adatvédelmi rendelkezések betartásával történő nyilvántartása, és az
adatok statisztikai célú felhasználásának biztosítása,
f) a beiratkozást követő 60 napon belül a fogyatékos hallgatók
statisztikai adatainak a Tanulmányi Osztály részére történő
jelentése.
(2) A koordinátor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok
ellátásáért díjazásban részesül.
14. §
(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - 2002. szeptember
1-jén lép hatályba.
(2) A 13. § (2) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3) A felsőoktatási intézményeknek - e rendeletnek megfelelően -
2002. szeptember 1-jéig kell módosítaniuk szabályzataikat.
(4) Az oktatási miniszter évente közzéteszi a fogyatékos
hallgatók esélyegyenlőségét szolgáló intézmények és szervezetek,
illetve eszközök jegyzékét.
Melléklet a 29/2002. (V. 17.) OM rendelethez
A fogyatékosság megállapítása:
Fogyatékosság megállapítását, annak mértékét, illetve végleges
vagy időszakos voltát igazoló szakvélemény kiadására:
a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási
tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel tanulmányi és
érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékosság
típusa szerint illetékes Országos Látás-, Hallás-, Mozgás-,
Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a
területileg illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság,
b) amennyiben a fogyatékosság később keletkezett, -
hallássérültek esetében a területileg illetékes audiológiai állomás
szakfőorvosa, - látássérültek esetében a területileg illetékes
szemészeti szakrendelő szakfőorvosa, - mozgássérültek esetében a
területileg illetékes klinikák, kórházak, szakrendelők szakfőorvosa,
- beszéd- és más fogyatékos hallgatók esetében igazságügyi
szakértőjogosult.
|